Véleményem szerint az elmúlt hónapok augusztustól kezdve az iránykeresésről szólnak. A nagy tőzsdeindexek egy szűknek nem mondható, elég széles sávban mozognak, DAX: 5000-6400 S&P:1070-1270. Jobb kifejezés erre a mozgásra a sávozásnál a rángatózás, ugyanis elég széles ez a sáv. 3 hónap alatt szerintem ekkora tartományokat elég ritkán járnak meg az indexek oda vissza többször, ilyen gyorsan irányt váltva ráadásul (ha nem is mindig a sáv szélét megérintve csak távolról közelítve). Egyik nap világvége hangulat, másik nap megmentés és óriási rally, majd egy hét múlva megint világvége. Sok embert kiráz valószínűleg ez a mozgás, sokan mindenüket elvesztik, sokan sokat vesztenek, és kevesen pedig profitálni tudnak. Sajnos az utóbbi hónapban nekem is sikerült nagy veszteségekbe beleszaladnom, mert görcsösen ragaszkodtam egy-egy elképzeléshez, ami ilyen időben gyilkos tud lenni. Szerencsére azért annyira mindig észnél voltam, hogy a stopot betegyem, és ha fájdalmas bukót is kellett zárnom, de lezártam. De egy-egy esetben sajnos annyira messze volt a stopom, pont azért hogy ez a nagy rángatózás ne üsse ki, hogy fájdalmas volt, amikor elérte az árfolyam (de közel sem végzetes).

Az elképzelésem nekem jelenleg az, hogy esést várok a tőzsdéken (sajnos ebben a tekintetben elég türelmetlen is vagyok - ezen változtatnom kell). Hiába mondják sokan, hogy nagyon pesszimista a hangulat, és ezért nagyon sok vevő tud lenni egy kis hangulatjavulásra. Túl sokan spekulálnak szerintem a hangulat alapján. Sokszor persze ez is bejön, ha tényleg a nagy többség überpesszimista egy adott eszközre, akkor abból már mindenki kiszállt, csak a biztos kezek maradtak, és jó eséllyel indulhat felfelé. Most azonban másról van szó. A tényeket nem kéne figyelmen kívül hagyni. Elég nagy probléma Olaszország nagy adóssága nem beszélve a többi államról. Én nekem mostanában az vált a rögeszmémmé, hogy ebből nem lesz, nem lehet jó megoldás. Ugyanis egyrészt a politikusokat nem lehet, illetve nagyon nehéz megszorításokra sarkallni a fejlett eurózóna államokban. Valahogy senki nem vállalja a felelősséget egy nyugdíjkorhatár csökkentés, közszférafizetés csökkentés, közalkalmazottak elbocsájtása stb. döntés miatt. Illetve ha vállalják is akkor sem drasztikus megszorításokat vállalnak, hanem csak egy "csökkentett megszorítást", amivel igazán nem mentik meg a helyzetet, csak egy gyenge próbálkozást tesznek, hogy a kecske is jóllakjon, de a káposzta is megmaradjon, túl sok szavazót ne veszítsenek, de tegyenek is valamit az egyensúly javítása érdekében.

A másik ok, hogy ilyen helyzetben nem tudom, ki fogja az olasz vagy kevésbé "jó hírű" országok új államkötvényeit megvenni az adósság refinanszírozásához. Egy pénzügyi multi cégnél dolgozom, az anyacég francia. Sajnos hallani, hogy az anyacég is tőkemegfelelési problémákkal küzdhet hamarosan. Hirtelen sokat vesztett a részvény befektetésein, és vesztett a görög és egyéb kötvényein is. Nem nőnek kellőképpen a bevételek sem, jó ha nem fognak csökkenni (pedig fognak). Ilyen helyzetben persze, hogy óvatosok lesznek a tulajok, és szép lassan próbálják eladogatni a részvényeket, nem venni újakat, és nem venni olasz, spanyol stb államkötvényeket.

A következő pont a gondolatmenetemben az Európai Központi Bank reakciója minderre. Más blogokon olvasom, hogy majd az ECB előbb-utóbb minden olasz államkötvényt megvesz és megoldódik a probléma. Lesz egy nagy euró infláció, de a rendszer stabilizálódik. Ez lehetséges, de itt jön a lényeg, szerintem ezt csak a legvégső pillanatban fogják meglépni, amikor ezzel a lépéssel tényleg az összeomlást kerüljük majd el. Ugyanis az ECB mindig is az árstabilitást hangsúlyozta, amennyire én tudom, a legjobban, nem akarnak inflációt. Az ECB a fejlett jegybankok közül a leginkább elkötelezett emellett. A pénznyomtatásból való államkötvény vásárlásból is, ha jók az információim, mindezidáig kimaradtak. A Feddel és a japán jegybankkal ellentétben Európában nem fedezetlen pénznyomtatás történik, és abból veszi a jegybank az olasz kötvényeket jelenleg is, hanem amit egyik oldalon berak a rendszerbe, azt a másik oldalon kiveszi. Tehát a pénzmennyiség és a jegybanki mérleg nem növekszik. Ez nagy különbség, mert így az európai jegybank fegyvertára (egyenlőre) korlátozott, nem tud korlátlan mennyiségben olasz kötvényt venni.

A németek, az EU vezető államának polgárai pedig nem támogatják a felelőtlen államok költekezését. (Ezért) a német politikusok sem támogatják. Ha pedig nem támogatják, akkor a gyengék jegybank általi megmentését sem fogják korlátlanul támogatni, mert azzal a saját polgáraikra is rászabadítanák az inflációt. Csak akkor fogják a jegybanki korlátlan nyomtatást jóváhagyni, amikor már mindenkinek nyilvánvaló lesz, hogy a rendszer enélkül nem megmenthető. Addig szerintem nem fog megszületni ez a döntés, és a döntés elmaradása pedig további bizonytalanságot, és az eddig látott folyamatok, melyeket részben fentebb ismertettem, folytatódni fognak. Mert különben mi állítaná meg ezt a negatív spirált? Egy óriási megszorítás csomag minden problémás országban talán segítene, de a fogyasztáscsökkenés miatt, amit eredményezne a részvényeknek nem lenne jó. Ezért a részvénytőzsdék a közeljövőben mindenképpen szenvedésre vannak ítélve. Ez irányban kell pozíciókat felvenni persze jó időben megnyitva szerintem.

Persze az is benne van a pakliban, hogy nem látom jól a helyzetet és egy nagy bull market elején vagyunk - akár. A 2009. márciusi mélypont idején is még egy darabig shortoltam, mire rájöttem, hogy ezt nem kéne. Akkor is az döbbentett rá - emlékszem - hogy inkább venni kéne, mikor sok ismerősömtől hallottam, hogy ők már soha többet nem akarnak tőzsdézni, vagy hogy most kell shortolni, mert világvége lesz, minden összeomlik. Ekkor mosolyogtam egyet, és óvatos longokkal elkezdtem keresni.

Így visszaolvasva amit írtam egy hipotézisnek tűnik az egész, ráadásul nem erős lábakon álló hipotézisnek. Mégis szerintem jó, hogy ezt gondolom, mert jobb gondolkodni arról, hogy mi történik és az alapján cselekedni, mint csak menni a csordával (ha a rohanó csordával megyünk előbb-utóbb szembesülhetünk azzal, amikor a csorda egy szűk helyre érkezik, ahol az áthaladáskor mindenki nem fér el egyszerre, és a tülekedésben sokan odavesznek, akik nem elől mennek), vagy pedig ide oda csapongani kialakult gondolatmenet nélkül.

Ha rossz is a gondolatmenetünk, abból tudunk tanulni a legjobban, ha utólag megnézzük, hogy jól gondoltam-e, igazam lett-e, csak szerencsém volt, vagy pedig valahol megbicsaklott az érvelés.

Érdemes néha kis távlatból szemlélni az eseményeket. Én hajlamos voltam mostanában túl közelről nézni a mostani eseményeket. Minden nap megpróbáltam kitalálni az adott napi irányt. Most éppen megmentik az eurózónát, ezért növekedés lesz, most éppen káosz van a görög és európai döntéshozók között, ezért shortolni kellene, vagy az olasz kötvényhozamok drasztikusan emelkednek, ezért Olaszország bajba kerül, szintén short, és még sorolhatnám. Ez egyrészt fárasztó, másrészt nem mindenható az ember, hogy mindig eltalálja az irányt, és egy-egy tévedés is rossz érzést szülhet, és ha minden nap megpróbáljuk eltalálni az irányt, akkor lesz nyilván több eset, amikor nem találjuk el.

Most azt mondom, felesleges ez a sok fáradtság. Érdemesebb inkább távolról szemlélni az eseményeket és a nagyobb mozgásokat eltalálni. Erre egyrészt nagyobb az esélyünk, mivel azt nem tudhatjuk, hogy holnap mit jelentenek be, vagy mit találnak ki a politikusok, döntéshozók, nemzetközi szervezetek, másrészt sokkal kevesebbet idegeskedünk. Igen, a daytraderek érve szokott lenni, hogy ők idegeskednek keveset, mert mikor lefekszenek nincs nyitva  pozíció, lehet nyugodtan aludni. Akkor is lehet nyugodtan aludni, ha van nyitva pozíció, persze stop is van mellette. De még akár az sem muszáj, ez alkattól függ. Én mindenképp a stop híve vagyok, de nem ragaszkodom hozzá mindenképpen. Ahhoz, hogy nyugodtan aludjunk, természetesen az is kell, hogy ne őrült nagy pozíciókkal kockáztassunk sokat, hanem először kicsit kockáztatunk, majd ha a piac visszaigazolja a döntésünket, akkor növeljük a pozíciót. Ésszerű kockázatvállalás mellett.

Ez az egész gondolat most amiatt született bennem, mert visszaolvastam korábbi jegyzeteimet, blogbejegyzéseimet. A legtöbb esetben a hosszabb távú folyamatokat jól láttam. Nem napi, hanem mondjuk havi mozgásokat. De szerintem többen vagyunk így ezzel. Csak egy kis józan ész és némi gazdasági ismeret/tapasztalat kell hozzá, és látni fogjuk, mi zajlik a világban, és ez vélhetően hová vezet. Csak én valamiért általában mégsem a "nagy, átfogó gondolataim" alapján döntök, hanem rövid távon, kapkodóan. Talán azért, mert gyorsan akarok meggazdagodni. De ami könnyen jött, könnyen megy. Türelmesebbnek kell lennem.

Visszatérve arra, hogy most szerintem mi történik: Több okos ember mondja, írja, hogy ez az évtized az államadósságokról fog szólni. Egyetértek velük. Kérdés, hogy a fejlett világ hogyan tudja majd megoldani ezt a problémát. Vagy szép lassan, a hitelek visszafizetéssel, vagy csődökkel. Esetleg inflációval, de az is a visszafizetés kategóriája, csak a hitelező ez esetben reálértéken vesztes lesz. Szerintem inkább a szép lassú visszafizetés lesz az, amit a fejlett országok választani fognak, mert azt még egy görög is tudja talán, hogy az államcsőddel, és drachma bevezetéssel az állampolgárok rendkívül rosszul járnak. Óriási infláció, reáljövedelem drasztikus csökkenése, anarchia közeli állapot, áruhiány, az amivel szembesülhetnének.

Azonban a szép lassú visszafizetést is fel tudja gyorsítani egy jegybank az infláció kis mértékű felpörgetésével. És erre amiatt is szükség lehet, hogy a csődállapot elkerülhető legyen, mint például a napokban Olaszország kerülhet ilyen helyzetbe. Ha nem kezdi el az ECB az olasz kötvények komolyabb vásárlását, akkor komoly bajba kerülhet Olaszország is, és ezzel az eurózóna jövője kérdőjeleződhetne meg. Így én is arra a következtetésre jutok, hogy lesz ECB pénznyomtatás, ahogy az USA-ban is, és Japánban is már van. Ez a pénzek értékét csöökenti, és szerintem az aranyat és nyersanyagokat emelheti.

Az utóbbi időkben a közelgő recesszió rémképe gyengítette a nyersanyagokat, most viszont egy ellentételes hatás indulhat be. Korábban is volt már ilyen, itt inkább arról lehet szó, hogy a befektetők mitől félnek jobban, az inflációtól vagy a recessziótól. Bár mind a kettő egyszerre is lehetséges akár. Emiatt bennem az sejlett fel, hogy akármekkora spekulációs buborék is most az arany, még tovább emelkedhet a közel jővőben, hogy aztán még nagyobb legyen a bukás. Szerintem új csúcsra tud majd menni ebben a hangulatban az arany, 2000$ fölé és fogok is ilyen irányú pozíciókat nyitni, ahogy tettem korábban is néhányszor. Természetesen lehet, hogy nem lesz igazam, ebben az esetben rugalmasnak kell lennem, és felülvizsgálnom az érveimet, de ez mindig így van.

Úgy lehet jól piramist építeni és sokat keresni kis kockázattal, ha egy jól trendelő (hosszú távon egy irányba mozgó) instrumentumba fektetünk be lépcsőzetesen.

Most azt tervezem, hogy gyakrabban írok majd, remélem sikerül tartani. Persze csak akkor írok, ha van is mit, ahogy eddig is.

Úgy elromlott a hangulat, hogy már mondhatni mindenki shortolt, aki csak tudott. Ez sejtette már, hogy felpattanás lesz. Ezt a legjobban beütött eszközök vezetik. Én a DAX-ot látom a legjobban felpattanónak, ezt shortolták be a legjobban. Szerintem új csúcsra fog menni, mert a shortosok nem adják fel egy darabig. A korábbi csúcsok, vagyis 5700 fölé mehet, kb 6000-ig várom, addigra mindenki átáll majd a longos oldalra, a kavics is kivirágzik, kolbászból lesz a kerítés, de majd akkor jöhet az újabb fekete leves, vagy ki tudja. Mindenesetre elég gyanús, hogy azt olvastam, hogy az amerikai befektetési bankok a negyedik negyedévben óriási felpattanást várnak. Ezt vártak 2008 utolsó negyedévében is, és tudjuk mi lett a vége. Most akarják vajon kiszórni a részvényeiket, vagy tényleg emelkedést várnak?

Mindenesetre most venni érdemes, de csak rövid távon. Hosszabb távon bizonytalanság van...

Egyre többet hallani manapság automatikusan kereskedő programokról, amelyek egy adott stratégia szerint kereskednek precízen a nap 24 órájában. Lehetnek ezek hosszú távon nyereségesek? Jó kérdés. Azt is hallani, hogy már jelenleg is a világ tőzsdei forgalmának több mint fele már nem manuálisan történik, hanem kereskedő programok által, és ez az arány egyre növekszik. Én elég szkeptikus vagyok, de valamit tudhatnak ezek a robotok. Ugyan az embert nem lehet helyettesíteni, de az ilyen programoknak több fontos előnye van. Ragaszkodnak a stratégiához, nem úgy, mint az emberek, akik itt-ott módosítanak, és lehet, hogy éppen ezért nem tudnak nyereségesek lenni. A robot gyorsabb is, mint az ember, nem kezd el gondolkodni, hogy biztosan megnyissa az adott pozíciót, biztosan lezárja stb.

Én jelenleg ismerkedem a témával, és bár kicsit szkeptikus vagyok a robotok iránt, azért próbálom megfejteni, hogy lehet-e benne nyereség.

Innentől kezdve ez egy reklám jellegű bejegyzés, előre figyelmeztetlek, ha nem akarsz ilyet olvasni, még most hagyd abba az olvasást.

Az egyik ismerősöm nagyon belement a kereskedő robotok témájába. Metatrader programmal kereskedik, azt mondja, hogy az a program ideális a robotok írására, tesztelésére és működtetésére. Mivel régi jó barátom, ezért megígértem neki, hogy rakok egy linket az oldalamra. Ő egyébként már csak robotokkal kereskedik, jelenleg vastag pluszban van. A címe az alábbi:

Metatraderprogramozas

Úgy gondoltam, hogy én is belemerülök picit a témába, mert érdeklődöm. Szerintem az ember nem helyettesíthető, és én mindig is akarok majd saját magam is kereskedési döntéseket hozni, és azzal nyerni, de emellett persze miért ne futtathatnék egy másik számlán egy robotot, hogyha az nyereséget termel. Ha lesz valami értékelhető tapasztalatom a robotokról, majd leírom.

 

 

 

Előző görög csőddel kapcsolatos beírásom óta annyit változott a helyzet, hogy egy újabb „elodázó” csomag készül. Ezt lehet csinálni egy darabig, de a hatalmas megszorítások miatt a görögök még mélyebb recesszióba süllyednek, így a GDP csökkenni fog. Az adósságuk még növekvőben van, így a GDP arányos államadósság is csak egyre nő. Tehát a kamatterheik is nőnek a költségvetési egyenlegükben. Ez eléggé ördögi körnek néz ki, amiből egy ilyen „elodázós” megoldással, amivel most próbálkozik az EU, nem lehet kijönni. Marad az általam korábban említett két megoldás: QE Europa vagy görög csőd bejelentés.

Egyébként úgy látom, hogy az európai közvélemény eléggé a görögök ellen van, cikkek jelennek meg arról, hogy egy görög állami munkásnak milyen prémiumai és milyen hatalmas bére van, aztán, ha csak néhány eurót el akarnak venni ebből a hatalmas bérből már országos sztrájk van stb. Ez eléggé nem szimpatikus. Csak azért akarják megmenteni a görögöket, mert az európai pénzügyi szektor nagy veszteségeket lenne kénytelen elkönyvelni, amennyiben a görög kötvényeket le kellene értékelni. Egyébként azt nem tudom, hogy ezek az intézmények végrehajtottak-e már valamilyen leírást ezekkel a kötvényekkel kapcsolatban, valószínűleg nem, mert azt próbálják elkerülni, hogy veszteséget mutassanak ki. Azt is elképzelhetőnek tartom, hogy vételi árfolyamon, vagy valamiféle magasabb értéken szerepelnek ezek a kötvények a kimutatásaikban, mint amennyi a piaci értékük jelenleg. Tehát nagy lenne a veszteségük egy „görög csőd” esetén. És ezért lobbiznak a politikusoknál, IMF-nél, hogy segítsék ki a görögöket, ne hagyják csődbe menni.

Én úgy látom, hogy ezekkel a lépésekkel csak elodázzák a problémát, és csak süllyedünk együtt a szarban, mert egész európa pénze benne van abban, hogy mentegetjük a görögöket, aztán majd másokat is, akik ilyen felelőtlenül szórják a pénzt, mint a görögök.


Már jó ideje sok helyen olvashatunk a görög csőd lehetőségéről. Korábban is említettem, hogy úgy látom, hogy ezt az európai vezetők próbálják a végletekig elodázni, a szőnyeg alá söpörni, a végsőkig lenyomva tartani, amíg még tudják. Most úgy tűnik, hogy már nem sokáig tudják, de ki tudja, egy újabb EU-IMF mentőcsomag talán megint időt adhat…

 

A kérdés azonban az, hogy mi fog történni akkor, amikor már nem segítik ki őket, vagy ha még őket ki is segítik, akkor a hasonló helyzetben lévő EU periféria országokat már nem. Tehát mi történik akkor, amikor eldől az első dominó? Maradjunk például Görögországnál. Ha az EU-ECB vezetés hosszú tárgyalás után kiállna, és azt mondaná, hogy „Hosszas mérlegelés után úgy látjuk, hogy nincs más megoldás, mint átstruktúrálni a görög államadósságot”. 

Azért fontos, hogy végiggondoljuk, hogy mi fog történni egy ilyen bejelentés után, mert igen nagy a valószínűsége, hogy ennek előbb-utóbb be kell következnie.  

Ha bekövetkezne ez a bejelentés, akkor az szerintem újabb tőzsdei összeomláshoz vezethetne, mint ahogyan 2008. októberben is történt a Lehman csőd kapcsán. De ez ellen szóló érvek is vannak. Mióta létezik tőzsde, azóta még nem volt olyan, hogy két globális összeomlás egymást ilyen gyorsan (3 éven belül) kövesse. Aki átélte a Lehman csődöt, abban még elég tisztán élnek az emlékek ezzel kapcsolatban. Az eseménynek mindenkire volt valamilyen társadalmi, gazdasági vagy pénzügyi hatása. És aki olyan helyzetben van, hogy befolyásolni tudja, hogy ilyen helyzet ne következhessen be újra, az szerintem mindent bevet azért, hogy az tényleg ne történjen meg újra. Talán ez a fő pszihológiai mozgatórugója a döntéshozóknak, akik mindenáron próbálják elodázni a görög csődöt. 

Azért van még egy másik lehetőség is: az európai pénznyomtatás amerikai mintára. Igaz, hogy az Európai Központi Bank vezetői mindenhol azt hangoztatják, hogy Európában nincs ilyen, és nekik az árstabilitás az első, de ettől függetlenül minden valószínűség szerint hamarosan két dolog közül kell választaniuk a döntéshozóknak: csőd bejelentése vagy QE Európa. 

1. Csőd bejelentése esetén az eladósodott országok kamatai megugranának, a nagyobb bajban lévő írek, portugálok valószínűleg hasonló sorsra jutnának. Újabb kockázatkerülés indulna, risk off üzemmód, mindent ami kockázatos eladnának, eu preiféria országok kötvényei és részvényei, devizái, és a fejlett kötvények, menekülődevizák, arany erősödne. 

2. QE Európa: ez is egy reális lehetőség, bár az Európai Központi Bank szavahihetőségét jelentős mértékben csorbítaná. Ekkor az euró biztosan nagyon erős gyengülést szenvedne el, és a menedékdevizák, valamint az arany erősödne, az európai kötvényhozamok valószínűleg leesnének.

Következtetés:

Az arany és a menedékdevizák (főleg CHF) mindkét esetben erősödnek.

Ezzel újdonságot nem nagyon mondtam, hiszen a CHF, mint fő menedékdeviza erősödése már egy jó ideje zajlik intenzíven, és az arany is egy emelkedő trendben van (bár az arany kicsit megtorpant az utóbbi időben). Ennek ellenére még egy rövid ideig biztosan tarthat ez a mozgás, főleg, amíg el van odázva a görögök (és a többi bajban lévő ország) adósság problémája.

De figyelem! Ez csak egy utólagos megállapítás, ez a gondolatsor minden komolyabb befektető fejében megvan, így a ha a mozgás folytatódására játszunk, akkor mindenképpen korrekcióban kell beszállni. Akkor, amikor majd úgy tűnik, hogy hoppá, meg van oldva a görög (és egyéb államok adóssága) probléma, és az árfolyamok is visszakorrigáltak egy kicsit.

 

Szerző: tozsdenaplo | tozsdenaplo.blog.hu  2011.06.21. 21:25 1 komment

Mostanában kevésbé foglalkoztam a tőzsdei mozgásokkal, de a mai napon végig tudtam követni a mozgásokat. A CHF megint nagyot erősödött, és a fejlett kötvények is. A részvénypiacok kicsit estek. Kötöttem napon belüli üzleteket, és nyertem is velük, de kár, hogy nem volt teljesen tiszta a koncepcióm, csak mentem e mozgások után, de nem tudtam nagyot szakítani. Pedig ma lehetett volna, és nem is történt igazán nagyon különleges, csak a már több hónapja tartó trendek irányába történtek a mozgások CHF-ben és a kötvényekben is (mindkettő erősödött). Meg kellett volna néznem a devizák közül, hogy a mostanság legerősebb CHF-fel szemben melyik a leggyengébb a nagyok közül. Ez pedig ahogy ma figyeltem a GBP. És igen, a GBPCHF zuhant ma a legtöbbet, legalábbis délutánig. Több, mint 2%-ot. Ez egy devizapárnál elég nagy mozgás. Ha csak követem a mozgást, egyre növelve a pozíciót, óriásit lehetett volna kaszálni, ehelyett be kell érnem a kis nyereséggel, mert a kötéseim nem voltak igazán koncepcionálisak, és csak kis méretben mertem megjátszani. Utólag persze egy majom is tud okos lenni, úgyhogy hagyjuk.

Kérdés persze, hogy meddig tarthat ez az őrült CHF emelkedés. Most jelentős szintek estek el, és száguldott a CHF, ahogy gondolom részben a stopok aktiválódtak, részben a nyerők újabb eladásokat eszközöltek. Tudni kell, hogy a fák nem nőnek az égig, ez a mozgás nem tarthat örökké, és nem is fog, szerintem már csak egy rövid ideig lehet ezzel keresni.

Ez a felerősödő kockázatkerülés megint nem a részvények malmára hajtja a vizet, úgyhogy részvényekben short pozíciót kell keresni szerintem. De én inkább mindig a relatív legerősebb eszközt szeretem keresni, és most a GBPCHF, USDCHF a két leginkább shortolni ajánlott eszköz, illetve a Bundot (német államkötvény index) kell longolni szerintem. Persze okosan kell, olcsón venni, drágán eladni. Nem bármi áron venni, vagy eladni.

Most ahogy egyre több tapasztalatot szerzek a tőzsdén van egy újabb dolog, amire rájöttem. Érdemesebb limitáras megbízásokat adni piaci helyett, ha valamit meg akarsz venni, akkor nagy valószínűséggel úgyis lesz még olcsóbb is, mert a mozgásban mindig van egy szórás, úgyis jön még lejjebb is. Kivétel persze a mai nap, amikor hatalmas mozgás van, akkor hagyni kell magunkat sodródni általa, és menni kell együtt az árral gyorsan, ehhez a piaci megbízás javasolt. De ez csak a kivétel. Érdemesebb olyan szinteknél vásárolni, amit várhatóan más is kinéz magának, hogy „majd ott vásárolok, oda teszek be limit ordert”. Így látatlanban kihasználjuk azt, hogy egységben az erő! Aztán ha ott tényleg jó a vásárlás, és megindul az árfolyam, akkor lehet növelni a pozíciót. Ha nem, akkor pedig el kell vágni a veszteséget, minnél előbb. Ha nem vagyunk gép előtt, akkor mindenképp érdemes a limit ordert if done stop loss megbízással együtt kiadni, ami azt jelenti, hogy a limit orderrel egy időben a stop losst is megadjuk.

Rég nem írtam, de most visszaolvastam a korábbi bejegyzéseimet, és a Technikai elemzés, daytrading? Ezt gyorsan felejtsük el! című 2010.10.18-i bejegyzésem nagyon tetszett, jól összefoglalja a gondolataimat a kisbefektetők tőzsdézési szokásaival kapcsolatban.

A Hangulat című 2011.01.16-i bejegyzésem pedig úgy gondolom még mindig megállja a helyét. A hangulat nem változott azóta, annak ellenére, hogy mindenféle riogatás van, portugál, spanyol adósságválság, japán földrengés, kínai eszközár buborék és amerikai államok adósságproblémái, a részvénypiacok jól bírják. Emelkednek, ha nem is folyamatosan, mert vannak kisebb visszaesések, de a trend emelkedő. A nyersanyagok szintén. A kötvények pedig ennek az ellentéte. Úgy gondolom, hogy ezek a trendek továbbra is maradhatnak, egy-egy korrekcióban érdemes a trend további folytatódására játszani.

Intő jel lehet azonban, hogy ismét hallok olyan ismerősökről, akik most kezdenek hozzá a "tőzsdézéshez". A sok újonnan beszálló kisbefektető biztos jele a közelgő tőzsdei lejtmenetnek. Nem mondom, hogy ez következik most rögtön, de érdemes figyelni az ilyen "jeleket" is. Érdemes tájékozódni a tőzsdével nem vagy kevésbé foglalkozók, illetve újonnan belépők körében is arról, hogy mi a véleményük. Kontraindikátornak kiváló :)

 

A piacokat figyelve összességében az a benyomás alakult ki bennem, hogy a kötvényből áramlik át a tőke a részvényekbe. A fejlett kötvények már fél éve eső trendben vannak. Ezt megint egy kicsit késő most észrevenni, egyébként várható volt, és vártam is korábban, hogy ez lesz, de valahogy mégsem léptem. Ilyenkor megpróbálok arra menni, hogy a trend folytatódik, és mivel a részvények már elég rég (2009 márciusa óta) emelkedő trendben vannak, ezért a kötvények esésére fogok spekulálni. Ehhez keresek jó beszállókat. 10 éves amerikai, illetve német államkötvényekre gondoltam, mert ezeket érem csak el, nyilván egy rosszabb helyzetben lévő spanyol, portugál, ír kötvényt jobb lenne eladni, de be kell érnem a fejlett kötvényekkel, és be is érem, mivel szerintem ezek is tovább fognak veszíteni értékükből a hozamszintek emelkedésével.

Korábbi bejegyzésekben írtam, hogy szerintem nagyon fontos figyelni a tőzsdei hangulatot, hogy megállapítsuk, hogy milyen irányba mehet a piac. Pesszimista hangulat emelkedést sejtethet, mivel sokan ülnek eladási pozícióban, és már kevés új eladó érkezik a piacra, ellentétes logikával pedig a túlzott optimizmus csökkenést sejtethet. Ezzel valószínűleg sokaknak nem mondtam újdonságot.

Ezzel kapcsolatban most pattant ki belőlem egy gondolat. Mégpedig az, hogy a sok negatívum miatt egyfajta általános pesszimista hangulat uralkodik. Főleg az európai, amerikai, japán, vagyis a fejlett államok adósságválságára gondolok, amit úgy hangoztatnak manapság, mintha Démoklész kardjaként lebegne fölöttünk, és előbb-utóbb majd nagy bajt fog okozni. Inkább utóbb ez lehetséges is, de addig, amíg ezt el tudják kerülni a nagy államok, alacsony kamatokkal, jegybanki állampapír vásárlásokkal, egymás támogatásával (lásd Japán és Kína múlt heti bejelentését, hogy európai államkötvényeket fognak venni), addig ezt szerintem a végsőkig el lehet odázni. És egy idő után még úgy is fog tűnni, hogy tényleg nincs semmi probléma, úgyis kimentik magukat és egymást a nagy államok. Majd ha ez eljön, akkor dőlhet a dominó, és abból nagyobb baj is lehet. De ez szerintem még odébb van. Évekig, akár évtizedekig is tarthat, amíg eljuthatunk idáig (az USA államadósságáról már a 80-as években azt mondták, hogy hatalmas, és visszafizethetetlen). Szóval a részvénypiacokon én most long párti lettem, de a konrét piacot, részvényt, vagy szektort még ki kell választanom. Devizapiacon pedig európárti vagyok. Egy recoveringből, fellendülésből az euró jöhet ki a legjobban szerintem.

Szerző: tozsdenaplo | tozsdenaplo.blog.hu  2011.01.16. 23:19 2 komment

Rég nem írtam, de folyamatosan gondolkodom a tőzsdével kapcsolatos eseményeken. Most vajon milyen irányba megyünk? Megint van egy kis európai adósság para, részvények nem nagyon emelkednek, igazából nincs nagyon emelkedő vagy csökkenő eszközcsoport, az elmúlt évek nagy mozgásai után kicsit most állóvíz van. De ez jó! Mert mindig egy kis egy helyben toporgás előzi meg a nagy mozgásokat. Ezt arra kell kihasználni, hogy kigondoljuk, hogy szerintünk merre indul meg a mozgás. Ezt fogom tenni... Gondolkodom, és figyelek...

Akkor kell valamit megvenni, amikor már mindenki temeti, hogy "ennek már vége", "ez biztosan esni fog", "ez nem ér semmit". Van persze, amikor tényleg igaza van a nagyközönségnek, mert nyílvánvalóan csődbe ment részvényt persze nem fog venni senki. De sokszor van, hogy amikor temetnek valamit, az akkortájt fordul, és kezd el emelkedni. Ilyen volt az EURHUF 300 fölött, vagy az OTP 2000 Ft alatt, vagy most nemrég az Euró, mikor 1,2000 alatt is volt dollárral szemben. Most ilyen a dollár, amely a nagy QE2 hatására nem tudott érdemben tovább gyengülni. Én már lassan a dollár vételi lehetőségeket keresem. Az is igaz, hogy ilyenkor, amikor mindenhonnan az jön, hogy "ez az eszköz egy nagy szar", "nem ér semmit", akkor nagy bátorság kell belevenni. Ilyenkor még ha biztos is volt az ember, hogy amit vesz, az valami értéket képvisel, akkor is meginog, és azt mondja, hogy "hát... ebbe inkább mégse nyúlok bele, inkább valami biztosabba, amiről azt hallom, hogy jól fog most teljesíteni." Ilyen eszközöket ezért érdemes keresni, amelyeket mindenki temet, bár akkor a legjobb, akkor lehetünk a legbiztosabbak a dolgunkba, ha nem is kell keresni, mert mindenhonnan azt halljuk, hogy "ez biztosan esni fog". Akkor szerintem adott eszközbe nagy eséllyel befektethetünk, persze érdemes megvizsgálni azért, hogy nehogy tényleg szart vegyünk, egy csődbe ment vállalatot, vagy ilyesmi. De a dollár még egyáltalán nem csődbe ment vállalatot képvisel. Ha bejönnek a Fed várakozásai, és sikerül az USA-ban felpörgetni a gazdasági növekedést, ami szerintem sikerülni fog, mert elég erősen próbálkoznak, akkor erre a várakozásra is erősödhet a dollár. Persze valószínűleg lesz infláció is, de ha dollár infláció lesz, akkor szerintem minden valuta fog az értékéből veszteni, tehát a valuták között lehet erős a dollár. Nyersanyagokkal, részvényekkel szemben valószínűleg nem. Szóval most azt fogom megvizsgálni, hogy melyik valutával szemben legerősebb a dollár. Az USDJPY elég sokat esett az elmúlt időben, van honnan visszamászni. És az is jó, hogy 1-2 éve sok helyről lehetett hallani, hogy USDJPY-ben emelkedés várható a jen gyengesége miatt, ehhez képest nagy esés volt. Most már sehonnan nem hallani az emelkedési várakozást. Ez nagyon jó jel! Kirázták a longban üldögélőket, így kevés az újonnan eladó, viszont egy kis emelkedés sok vevőt vonzhat ide. Hajrá!

Aki ma figyelte a tőzsdéket gondolom ugyanezt a kérdést teszi fel: ez most fordulat, vagy csak egy kis pánik, és meg kell venni az esést? Szerintem rövid távon mindenképpen fordulat következett be a dollár gyengülő trendjében, és ez mindent megfordított. Jól jött ez a kínai kamatemelés, kérdés, hogy ezek után mit lép a Fed. Úgy tűnik most már nem mindent az USA-ból diktálnak, Kína is be tud kavarni egy kis kamatemeléssel. A kínaiak vagy nagyon figyelnek, hogy nehogy túlpörögjön a gazdaság az infláció miatt, vagy csak egy kicsit keresztbe akartak tenni az USA-nak. Végtére is árfolyamháború van. Érdekes helyzet.

Egy korábbi bejegyzésben írtam, hogy az olaj feltűnően gyenge, és nem tudom, hogy miért van ez. Hát, most megmutatta mennyire is gyenge ezzel a mai 4% körüli esésével.

Relatív gyengeség bejegyzésemmel kapcsolatosan pedig annyit, hogy most a leggyengébb, legtöbbet eső instrumentumokat lehet megfigyelni. Nálam az olaj a mai győztes, de majd még keresgélek tovább.

Szerző: tozsdenaplo | tozsdenaplo.blog.hu  2010.10.19. 21:55 4 komment

Elalvás előtt kicsit gondolkoztam a tőzsdei tapasztalataimról, és gondoltam leírom, mire jutottam.

Bele is vágok a közepébe: szóval, aki nem türelmes, gyorsan akar meggazdagodni, nem ért valamennyire a gazdasági folyamatokhoz, vagy legalábbis nem tud logikusan gondolkodni, hiszékeny, az kerülje el a tőzsdét minnél messzebbről, mert itt a kispályások nagyon ritkán tudnak nyerni. Ki vannak úgy alakítva a szabályok, hogy a kis amatőr befektetőt kizsebelik rendesen.

Mi megy manapság? Nézzünk körül!

Tőzsdeoktató cégek hirdetik magukat minden sarkon, biztos megélhetést ígérve, hatalmas hozamokat, amikért persze fizetni kell, nem is keveset, mert ha már az ember ilyen "hatalmas" lehetőséget kap a kezébe, akkor azért "természetesen" fizetnie is kell.

Soha nem voltam ilyen előadáson, nem is szeretnék menni. Tudom, mi megy az ilyeneken. Nagyképű "tőzsdeguruk" magyaráznak a tőzsdei élményeikről (amiknek a fele se igaz, mert ki ne tudna arról mesélni, hogy ő mekkora király) hogy hogyan kereshet valaki könnyedén pénzt a számítógép előtt ülve, grafikonokat bámulva, ráadásul tenyérbemászóan, beképzelten teszik ezt, mert azt gondolják úgy hitelesebb. Valójában ők azok, akik már rájöttek, hogy így nem lehet pénzt keresni. Jobb esetben. Ugyanis van még olyan is köztük, amelyik még hisz abban, hogy amit magyaráz, a gyors pénzkereset technikai elemzéssel lehetséges. Ezért az oktatással megkeresett pénzét "tőzsdézésbe fekteti", az általa oktatott módszerek alapján, és elveszti. De szerintem a legtöbb ilyen "oktató" már rájött, hogy amiről beszél, az nem valóságos, csak ezzel próbálják a hiszékeny és tudatlan emberekből a pénzt kihúzni. Olyanok, mint a jósok, tévén keresztül gyógyítók és hasonlók.

Ismertem egy ilyen embert, aki oktató lett. A középiskola egyik leggyengébb tanulója volt. De emellett az egyik legjobb kommunikátor. Ha nem ismerted azt hitted, hogy barát, segíteni szeretne, jó fej, vicces, okos, intelligens, becsületes és jól kommunikál. Jó vele jóban lenni. Azonban aki közelebb került hozzá, és megismerte rájött, hogy ezekből csak az egyik tulajdonság igaz: jól kommunikál. Egy ember, aki jól adja elő magát, de nincs mögötte semmi, csak átverés. Ilyenek ezek az oktatók. Tisztelet a kivételnek. Vannak a neten elérhető videók ilyen oktatóktól, csak gondoljunk bele: ha valaki nyereséges a tőzsdén, ráadásul nem is kicsit, ahogy az ilyenek szokták mondani, akkor mi a fene szüksége lenne arra, hogy méregdrágán oktatásokat szervezzen és előadjon? A tőzsde pont egy olyan iparág, ahol ha van egy tuti módszered, akkor már csak a tőkét kellene növelni, és milliárdos is vagy. Csak egy a bökkenő, hogy nincs tuti módszer! Ha bárki ezt állítja, akkor ő olyan, mint ezek az oktatók, és egy szavát se higgyük. Gondolom mindenki ismer olyan embert, mint az általam említett, akit jobb, ha nagyon messze elkerülünk. Ha a válasz nem, akkor nézzünk szét figyelmesebben magunk körül!

Most jön a legfontosabb: a technikai elemzés, indikátorok, alakzatok, daytrader maszlag egy nagy kamu. Ez mind csak arra jó, hogy generáljon egy kis forgalmat és ezáltal jutalékot, vagyis a brókercégeknek jó. Illetve a technikai elemzés egy olyan eszköz, amivel a tőzsdére lehet csábítani a tudatlan és hiszékeny embereket, akik azt hiszik, hogy ha nem értek a tőzsdéhez, nem értek a gazdasághoz, akkor is gyorsan meg tudok gazdagodni, mert csak a grafikonokat kell figyelnem, és ha van egy alakzat, vagy kitörés, letörés, fej-váll, vagy bejelez az RSI, akkor veszek, és nyert ügyem van. Sőt, kialakítom a saját stratégiámat, ami mindig működni fog. De ha egyszer-egyszer nem jön be, és vesztek, akkor mindig lehet a tőzsdepszihológia számlájára írni a dolgot, meg arra, hogy ez fals kitörés volt, csak nem vettem észre, vagy éppen trendforduló volt, amiről nem tehetek, vagy egy másik időtávon volt egy másik alakzat, amit nem vettem észre. Mindig lehet tanulni valami újat a technikai elemzésben, de ez mindig csak egy olyan "tudomány" marad, ami nem magyaráz semmit, hanem csak módszeresen követ egy-egy jelet, amiben néha talán lehet valami, ha elég távolról nézzük a grafikont.

Nemsokára el fognak terjedni a trader robotok, akik helyettünk kereskednek, bizonyos előre megadott jelek megléte esetén lépnek pozícióba. Ezeket a jeleket akár mi definiálhatjuk, akár előre létrehozott robotokkal dolgozhatunk majd, persze megfelelő áron. Ez lesz az új mánia, amivel újabb pénzmániás hülyéket lehet majd a tőzsdére csalogatni, hiszen nem kell csinálniuk semmit, majd a robot kereskedik, nekünk csak hátra kell dőlnünk, és számolni a pénzt. Jól hangzik, de értelmes ember azért ilyenkor el kezd gondolkodni, hogy hol itt az átverés? És bizony tényleg itt van a szemünk előtt.

Szerintem az a tőzsdézés kulcsa, hogy minnél távolabbról nézzük a helyzetet. Minnél távolabbról szemlélünk egy adott eszközt, annál kevésbé véletlenszerűek a mozgások, annál kevésbé szerencsejáték a tőzsde. Minnél jobban megértjük a háttér folyamatokat, és nem maradunk a felszínen, annál nagyobb az esélye, hogy előre tudunk jelezni folyamatokat. A felszín alatt a rövid távú grafikonok bámulását értem, a folyamat előrejelzésbe pedig beleértem, hogy felfedezünk egy elfeledett részvényt, vagy valahogy megsejtjük, hogy például egy valuta bajban van, és esni fog, ahogy nemrégen az euró, vagy mostanság a dollár. Igazi nagy hedge fund managerek vagy híres befektetők: Andre Kostolany, Warren Buffet, vagy Soros vajon a grafikonok bámulása miatt lettek sikeresek, vagy inkább jó szemük, és jó eszük volt a dologhoz? Erre lehet mondani, hogy az ő fénykorukban még nem voltak a maihoz hasonló grafikonok. Ez igaz, a technikai elemzés alapján való kereskedés egy mai mánia, amelyet - én biztos vagyok - a brókercégek indítottak el azzal a jelszóval, hogy: "Nem értesz a tőzsdéhez? Semmi gond, sec perc alatt megtanulod, hogyan keresheted szarrá magad! A kulcsszó: technikai elemzés!"

Szóval a lényeg szerintem a hosszabb távú gondolkozásban van. Voltam néhányszor olyan tőzsdei előadásokon, amelyeken meghívott szakember előadó (alapkezelő manager vagy banki szakember) tartott előadást ingyenesen. Nem is igazából az előadó a lényeg, hanem a hallgatóság. Illetve főleg akkor érdekesek, amikor nem hallgatnak, hanem mondjuk a szünetben beszélgetnek. Ilyenkor hallok érdekes dolgokat: nagyon sokan hisznek ebben a technikai elemzés maszlagban, és napon belül kereskedve azt hiszik, hogy gyorsan meg fognak gazdagodni. Sajnálom ezeket az embereket. Szinte biztos, hogy veszteni fognak.

A lényeg, hogy még ha nem is értünk a gazdasági folyamatokhoz, akkor is józan ésszel gondolkodjunk, ez többet ér bármilyen technikai elemzésnél. Ha nem is gondolkodunk jól, és vesztünk, akkor is, ebből legalább lehet tanulni. Megérthetjük, hogy amit gondoltunk, rossz volt, miért történt, és mit kellett volna másképp csinálnunk. A technikai elemzésből ilyen következtetéseket nem tudunk levonni. Ha azt hisszük, hogy le tudunk, akkor tévedünk.

Ha esetleg valaki több éve sikeres kereskedő és technikai elemzés alapján hoz döntéseket, akkor kérem írjon a fejlécben lévő email ímre vagy kommenteljen, mert nagyon kíváncsi lennék, de egyben nem hiszem, hogy elárasztanák a levelesládámat.

Jó gondolatokat kívánok mindenkinek a tőzsdéhez!

 

 

 

Szerző: tozsdenaplo | tozsdenaplo.blog.hu  2010.10.18. 23:29 2 komment

Címkék: portfolioblogger

Warren Buffet mondta, hogy ha részvényt vásárolunk, akkor ne a részvény ára alapján döntsünk, hogy veszünk-e vagy nem, hanem az alapján, hogy akarunk-e tulajdonostársak lenni a cégben. Persze ezt azután tudjuk eldönteni, hogy megvizsgáljuk az adott céget, szektort és megítéljük a magunk mércéje szerint, hogy van-e a cégben fantázia, növekedés. Buffet szerint ilyen egyszerű.

 
Buffet mércéje szerint talán vásárolnék a cégből és gondolom sokan hasonló mérce alapján vásárolnak is, de a cég részvényei ezen a 938 Ft-os árfolyamon nagyon drágának tűnnek. A cég alapítói megalapították a biztosítót néhány milliárd forint saját tőkével. A pontos számokra nem emlékszem, de a körülbelüli értékek is jól láthatóvá fogják tenni, hogy ez a kibocsátás egyedül a tulajdonosoknak éri meg. Tehát a saját tőke kezdeti értéke legyen 2 mrd Ft. Ez 40 000 000 db részvényből áll, tehát minden részvény kezdetben ér 50 Ft-ot. Alapítás után elkezd működni a biztosító, és elkezd életbiztosításokat eladni mellesleg a Brokerneten keresztül. Jönnek a hírek, hogy jól megy a CIG-nek, az újonnan eladott folyamatos díjas Unit Linked életbiztosítások tekintetében az első helyre kerül. Ekkor jön a részvénykibocsátás, és az eddigi 40 milliós részvény db számot megnövelik 10 millió db új részvénnyel. Ezeket eladják darabonként majdnem 1000 Ft-ért, tehát 10 mrd Ft-ért, úgy, hogy a tulajdonosoknak megmarad a kb. 40 millió részvénye, tehát a 80% tulajdonrésze. Tehát a 2 mrd Ft-ból alapított vállalatnak eladják a 20%-át 3 évvel a megalapítása után 10 mrd Ft-ért. Ez azt jelenti, mintha az egész vállalat 50 mrd Ft-ot érne. Ez aztán megéri, főleg az eredeti tulajdonosoknak!
 
Hogy még mondjak pár összehasonlítást:
  1. Tegyük fel, hogy egy magyar ember alapít egy éttermet 10 m Ft alaptőkével. Ebből elkezdi üzemeltetni az éttermet, és rövid idő múlva látszik, hogy jönnek a vendégek, mert jó a kiszolgálás, hangulatos étterem stb. Akár az étterem jövedelméből pár év múlva lehet nyitni egy újabb éttermet, mert a tulajdonosnak jó érzéke van az üzlethez. De ettől én még nem vásárolnám meg az étterem 20%-át a tulajdonostól 50 m Ft-ért. Ha ennyiért el tudná adni a tulajdonos az étterem 20%-át, akkor jó nagy balek, aki megveszi. A növekedésnek is vannak korlátai.
  2. 3 év alatt a CIG 2 mrd Ft körüli induló értéke mára tényleg 50 mrd Ft lenne? Ez azt jelentené, hogy a kis vállalat 3 év alatt 25-szörös értékre növekedett. Mire fel? Mert a Brokerneti szövetségnek köszönhetően eladott néhány életbiztosítást? A teljes évi díjbevételük 2010-re várhatóan 15-20 mrd Ft. És ez nem tud az egekig nőni. A teljes magyar életbiztosítási piac 300 mrd Ft. A Brokernet nagy cég, de a teljes piac 10-20%-ánál egyszerűen nem tudnak többet szakítani, mert sok másik ügynök van. Arról nem is beszélve, hogyha elvesztené a Brokerneti partnerséget a CIG, mert egy másik biztosító magasabb jutalékot adna a Brokernetes „szuper” ügynököknek, akkor egyből visszaesne a CIG díjbevétele a 0 közlébe.
 
Visszatérve Buffet gondolatára, ha még szeretnék is a CIG tulajdonosa lenni (DE nem szeretnék), akkor sem ennyiért vennék részvényt.
Ettől függetlenül ideig-óráig megindulhat a részvény a kibocsátási ár fölé, de hosszabb távon, ez inkább egy AAA Auto vagy ORCO-hoz hasonló olyan történet lesz, mikor a kibocsátási ár körüli árfolyam lesz jó néhány évig a legmagasabb árfolyama a részvénynek.

Címkék: portfolioblogger

Tegnapi bejegyzésemben egy eszközcsoportot figyelmen kívül hagytam, a nyersanyagokat. Nyersanyagok alatt én főleg az olajat és az aranyat értettem, ezeket követtem, és csak néha-néha néztem rá a többi nyersanyagra. Pedig mostanában a dollárgyengülési hullámban a tegnap említett eszközöknél is sokkal erősebbek egyes nyersanyagok. Ilyen például a vasérc, amely megelőzi erősségben az aranyat, de az elmúlt fél évben bőven lekőröz minden eszközt a búza, gyapot és kávé. És még biztos van más is. Ezek kezdenek számomra igen szimpatikusak lenni. Ezek az eszközök is megszenvedték a válságot, az áruk a 2007-2008-as csúcshoz képest feleződött, vagy még lejjebb esett, de szeptemberben, mikor az S&P500 csak a pár hónappal korábbi csúcsát haladta meg, a gyapot például már a 2008-as, válság előtti csúcsát haladta meg! A kávé ezt már korábban áttörte. Pedig 2008-ban nagy nyersanyagemelkedés volt, mikor az olaj is felment 150$-ra. Szóval én keresni fogom a jó beszállókat ezekbe a nyersanyagokba, és másoknak is csak ajánlani tudom. Manapság nem nehéz olyan brókercéget találni, ahol lehet kereskedni ezekkel, a sokak számára távolinak tűnő instrumentumokkal.

Most ugyebár egy dollárgyengülési hullámban vagyunk benne, melyről korábbi bejegyzéseimben is írtam. A dollár leértékelődik minden valamilyen értéket képviselő dologgal szemben (részvényekkel szemben, más devizákkal szemben, valamelyest nyersanyagokkal szemben). Én azokat az értékeket keresem, amelyekkel szemben a leginkább leértékelődik a dollár, ugyanis ezeket veszik leginkább, ezek a legerősebb instrumentumok. Ezeket akarom én is megvenni. Az elmúlt napok rövid korrekciója után úgy látom, hogy az USDCHF máris új csúcson van. Ezt látom jelenleg a legerősebbnek. Néhány tőzsdeindex szintén el tudta hagyni az elmúlt napok csúcsait, és új magaslatok felé vette az irányt. Ezek közül az amerikai indexeket figyelem kiemelten, de úgy látom az ázsiai indexek most (kivéve japán) a legerősebbek. Nézzünk csak rá a Hang Sengre, amely a világ talán legerősebb indexe szerintem jelenleg. De a Shanghai Composite is nagyon sokat ment az elmúlt napokban. Valamint még azt vettem észre, hogy az EURGBP is sokat ment felfele a dollárgyengülési hullám közepette, és már új csúcsra ment az elmúlt napok korrekcióját maga mögött hagyva. A font több valutával szemben gyengén teljesít, nem tudom, hogy ez azért van-e, mert a font a dollár kistestvére és hasonlóan leértékelik, mint a nagytestvért, vagy van-e valamilyen más ok. Szeretem összevetni az eszközöket és megnézni, hogy egymáshoz képest egyik másik mennyire erős, szerintem ez sokat segíthet kiválasztani a megfelelő befektetési célpontot.

Az olaj gyengélkedése az elmúlt időben elég furcsa. A dollárral szemben a legtöbb valuta, részvényindex, arany jelentősen erősödni tudtak, az olaj pedig alig erősödött. Az olaj vajon miért ilyen gyenge? Eddig nem tudott ebben az évben új csúcsot ütni. A 82-84 $-os szintet valahogy nem tudja meghaladni. Ha infláció lenne, ahogy azt a fejlett jegybankok szeretnék, akkor a nyersanyagoknak, főleg az olaj árának is emelkednie kéne. Ha továbbra is lesznek jegybanki beavatkozások, akkor előbb-utóbb ennek is be kéne indulni. Hogy is lehetne komolyabb infláció olajár emelkedés nélkül? Előbb-utóbb biztos kiderül, miért ilyen lemaradó az olaj.

A Bund mozgása pedig pár napja nagyon beszűkült. Azt várom, hogy felfelé indulhat ismét, de meglátjuk. Egyenlőre csak szemlélődöm. Eddig a fejlett kötvények nagyon erősek voltak, vajon folytatódik tovább ez a trend? Szerintem igen, de egyenlőre kivárok.

Van egy olyan érzésem, hogy hiába esik jó ideje szinte folyamatosan a dollár jennel, svájci frankkal, és egy pár hónapja euróval szemben is, valószínűleg folytatódhat ez a mozgás. Jennel szemben a kritikus 83-85-ös támasz szintet lefelé készül elhagyni az árfolyam, szerintem 80-ig simán leeshet a napokban. Csak azért nem merem megjátszani, mert félek a japán jegybank újabb intervenciójától. Bár fura, hogy a többiek, akik shortolják a dollárt és nyomják lefelé, vajon nem félnek ettől. Úgy tűnik nem eléggé, és talán nekem sem kéne. Az viszont biztosabbnak tűnik, hogy a svájci jegybank nem fog interveniálni, legalábbis semmi szó nem volt róla mostanában. Lehet, hogy beletörődnek, hogy az USA erősebb? Kíváncsi lennék, hogyan gondolkodnak egy jegybankban...

Jegybankok közül az ECB-ben vagyok a legbiztosabb, hogy nem akarja gyengíteni az eurót intervencióval vagy egyéb módon. Szerintem elég nekik, hogy a most elbúvó európai adósságproblémát eltüntessék. Ha az előjön, akkor úgyis gyengülhet újból az euró...

Ha szavazni kéne tehát, akkor én további dollárgyengülésre szavaznék, de nem merem megjátszani éles számlán, de mivel jelentkeztem egy-két demoszámlás tőzsdeversenyre, ott bátran meg tudom játszani :)

Ha valami nagy újdonságra rájövök, akkor úgy érzem, hogy megvilágosodtam. Most is ilyen érzésem van. Arra jöttem rá, hogy nekem nem fekszik az a stratégia, amelyet mindenhonnan nyomatnak manapság, hogy "technikai elemzés", alakzatok, indikátorok alapján kereskedj, stopszintek alkalmazásával, kockázat mendzseléssel. Minden szuper "tőzsdeoktató" ezt nyomatja, plusz a brókercégek ugyanúgy.

És mit mondanak a nagyok? Warren Buffet-től, Sorostól és talán Kostolany-tól is olvastam már a következőket kicsit másképpen, de a lényeg a következő: Ha nincs ötleted, hogy mit vegyél, ne csinálj semmit! Ha van egy jó ötleted, akkor merj kockáztatni, és ne hagyd magad mások által befolyásolni, tarts ki az ötleted mellett! Ez a magam számára lefordítva annyit jelent, hogy várjak ki egy-egy nagy ötletet, és ha úgy látom, hogy eljött, akkor merjek betolni sok pénzt arra az ötletre, kockázatva, stopszintek nélkül! Ez persze nem a kezdőkre vonatkozik, akiknek a rálátása a tőzsdére még igen korlátozott. Azokra vonatkozik, akik már többször átélték azt, hogy volt egy érvrendszerem, ami később igaznak bizonyult, bejött volna, de esetleg nem játszottam meg, pedig ez alapján várható volt egy-egy instrumentum ármozgása. És utólag akár a saját érvelésemet olvasom/hallom valahol. Ez bizonyítja, hogy tudunk jól gondolkodni a gazdaságról, tőzsdéről, egy-egy vállalatról, akármiről.

Ehhez kapcsolódik, hogy a Gordon Gekkos felfogással ellentétben, szerintem vannak olyan információk, amelyek mindenki számára elérhetőek, és mégis nagy valószínűséggel bizonyos ármozgást indukálnak. Csak picit gondolkodni kell hozzá. Most nem akarok példálozni, szerintem sokan tudnának ilyet mondani. Mégis mondok egy példát: az elmúlt hetekben a dollárgyengülés egy ilyen mozgás szerintem. És én azért nem tudtam kihasználni igazán, mert többször kistoppolódtam annak ellenére, hogy jó irányba álltam, és nem is volt annyira szűk a stoppom. És nem ez az első eset. Egy korábbi bejelgyzésben írtam erről, hogy én nem is hiszek abban, hogy valaki nézi a "chartokat", stopszintekkel minimális mozgásokra megy rá alakzatok stb alapján, és ezzel hosszú távon nyereséges tud lenni. Ez szerintem inkább szerencsejáték kategória, ahol hosszú távon vesztésre vagyunk ítélve. A tőzsdei mozgásokat szerintem minnél távolabbról nézzük, annál inkább kiszámíthatóak, és minnél közelebbről, annál kiszámíthatatlanabbak.

Aki tőzsdével foglalkozik, az vésse az eszébe ezt az alapszabályt. Én gyakran elfelejtem, ezért gyakran emlékeztetnem kell magamat erre. A vágy a gyors meggazdagodásra vezet sokszor rossz döntésekhez, gyors, meggondolatlan pozíció felvételekhez. Ehelyett fokozatosan meg kell próbálnom áttérni a hosszabb távú, megalapozott döntésekhez. A hosszabb táv alatt nem éveket értek, még csak nem is hónapokat. A hosszabb táv lehet hetek, vagy egy-két hónapnyi időtartam, ami alatt történik valamilyen jelentős mozgás. Esetenként pár nap is lehet, például a keddi Fed bejelentés, amire 2 napig zuhanásba kezdett a dollár, mostanra pedig – úgy tűnik – megállt a gyors zuhanás, és talán még fordulhat is a mozgás.

Szóval éljen a hosszabb távú gondolkodás, és időközönként felírom, hogy az egyes figyelt instrumentumoktól mit várok a jövőben, és miért. Majd ezek közül választom ki azt, amelyikbe pozíciót is fogok nyitni.

Jelenleg a dollár eső "trend" volt nekem felírva, de kevésbé jól tudtam eddig megjátszani. A dollár eső trendet egyébként mindennel szemben értem, nemcsak más devizákkal szemben, hanem arannyal szemben, részvényekkel szemben. A dollár leértékelődik mindennel szemben. Ez most hétfőn picit megtorpant, megállt az esés. Szerintem még folytatódhat.

A többi nagy valutára is igaz, hogy amíg így higítják, vásárolja a jegybank az államkötvényeket (USA, EU), vagy nagy összegű intervenciót hajt végre a saját valuta gyengítése céljából (Japán) addig erősödést ne várjunk, inkább leértékelődést. Én igazából nagyobb leértékelődést várok a nagy valutáktól, persze a piaccal azért nem megyek szembe, de látni kell, hogyha a Fed tényleg tovább növeli a mérlegfőösszegét, amely most kb 2500 mrd USD, akkor a Fed mérlegében lassan több USA államkötvény lesz, mint a kínaiaknál, pedig ők az USA legnagyobb hitelezői. Ha pedig a Fed lesz az USA legnagyobb hitelezője, akkor én nem szívesen fektetnék dollárba, bár nyílván csak akkor fog a dollár nagyon leértékelődni, ha ezt mások is így látják. Amíg bíznak a dollárban, mint fő világvalutában, addig természetesen nem lesz komolyabb leértékelődés. Ha azonban tényleg újabb államkötvényvásárlást jelentenek be ismét száz milliárd dolláros nagyságrendben, akkor szerintem sokan gondolkodhatnak hasonlóan, mint én, és dollárshortokat nyitnak majd, he ezt eddig még nem tették volna meg.

Számomra sokkal reálisabbnak tűnik az, ha valaki úgy ér el nyereséget, hogy nem napról napra kereskedik, hanem hosszabb távú ötletei vannak, amelyek mellett kitart, és amelyek azért többségében be is jönnek.

Nem hiszek abban, hogy valaki napról napra kereskedik mindenféle formációk, alakzatok, indikátorok alapján, és nyereséges tud lenni hosszútávon. Nagyon kevés ilyen szerencsés ember lehet. És ők is inkább szerencsések, minthogy „tuti” módszerek birtokában lennének.
 
Mondom ezt most azért is, mert nemrég gyártottam véletlen grafikonokat. Az árfolyamot egy konstans számról indítottam, és több ezer napig (illetve adott időegységig) minden nap 50-50%-os eséllyel 1%-ot változtattam felfele vagy lefele az előző értékhez képest. Bemásolok néhány grafikont, ki tudná eldönteni, hogy az alábbi 4 grafikonból melyik mutatja egy valós eszköz árfolyammozgását, és melyik „csak véletlenszerűen legyártott”?

 

 

 

 

 

 

 

 

És mit bizonyít ez? Szerintem azt, hogy az árfolyammozgások általában a tőzsdéken is véletlenszerűek. Nincs olyan képlet, vagy tuti stratégia, amely a jövőben biztosan működhetne. Ezért a daytrade (napon belüli kereskedés) illetve rövid távú kereskedés alapvetően vesztésre van ítélve a brókeri jutalékok miatt. A hosszú távú, értékalapú befektetés viszont lehet nyereséges, amennyiben az alapötletek, ill. az eszközök kiválasztása megfelelő, vagyis nagy arányban választunk ki olyan instrumentumokat, amelyek a várt irányban mozognak. Ezt gondolom most, aztán lehet, hogy nincs igazam...

 
Ui: Elárulom, hogy az első kettő az általam gyártott, a harmadik a NASDAQ100, a negyedik pedig az EURGBP 2001-től 2010-ig.

A blog indulásakor úgy gondoltam, hogy nem engedélyezem a kommenteket, mert csak magamnak írok, de most meggondoltam magam. Engedélyeztem a kommenteket, mert kíváncsi vagyok, hogy mások mit gondolnak ezekről a témákról. Szóval, ha valakinek van véleménye a témákkal kapcsolatban, akkor kérem, hogy írjon.

Az alábbi gondolatok járnak a fejemben:

Pénznyomtatás mindenütt, mi lesz ebből?? Ha folytatódik, akkor eszközáremelkedés bizonyos típusokban biztosan. És valószínűleg folytatódik, ugyanis ha nincs gazdasági növekedés, akkor pénznyomtatással lehet gyengíteni a saját valutát, vagyis erősíteni az exportot, alacsonyan tartani a kamatszintet, amely a beruházásokat támogatja, és a hitelfelvételi kedv növelésével a fogyasztás növekedésének is segíthet. Kérdés lesz-e gazdasági növekedés, mert szerintem csak pénzteremtés kevés hozzá. Amíg a vállalatok nem nagyon bővítenek, nem nagyon ruháznak be, addig nem nagyon lehet növekedés szerintem. Úgy tűnik a cégek recessziót várnak, és ezért nem ruháznak be, hanem csak részvényt vásárolnak vissza, illetve osztalékot növelnek. Napról napra most újabb osztaléknövelésekről, illetve saját részvény vásárlásokról hallani. Plusz egy-két nagyobb beruházásról is lehet hallani (pl AUDI Magyarországon), de kérdés, hogy ebben lesz-e változás, lesz-e több beruházás? Ha nem, akkor visszaesés lesz, de kérdés, hogy az eszközök árfolyamában ez mit eredményez? Ha visszaesés lesz, akkor a vállatok újbóli alkalmazkodásra lesznek kényszerítve a szűkülő piacokon, tehát újabb elbocsátások jöhetnek, és csődök. A gazdasági visszaesés rontja majd a vállalatok eredményességét, és ez vélhetően újbóli részvényár csökkenést eredményez majd. Ez az első verzió. A második verzióban a sok pénz azt fogja eredményezni, hogy megjön a vállalatok kedve a beruházáshoz, ha már ilyen olcsó a finanszírozás, és ez majd munkahelyeket teremt, és lesz gazdasági növekedés.
 
Meg kéne nézni a japán példát is 1990-től, mert ott azt hiszem ez nem történt meg, és az előbbi változat jött be, vagyis a pénzteremtés nem oldotta meg a problémákat, de az egy ország volt, most pedig az egész fejlett világ hasonló problémákkal kell szembenézzen. Kérdés, hogy ez változtat-e valamit a helyzeten.
 
Szóval a nagy kérdés, hogy melyik verzió következik?

Na ez az, ami eddig nekem nem igazán sikerült. A piramis építés. Pedig piramis építéssel lehet igazán nagyot szakítani szerintem. Ha jó irányba állok, és hiszek abban, hogy folytatódik a trend, akkor újabb pozícióbalépési jelekre újabb és újabb pozíciókat kell nyitni. Persze ésszerű kockázatkezelés mellett. Itt volt most egy jó példa, a mai, illetve tegnapi dollárgyengülési hullám. Mikor megindult, gondoltam, hogy na ez nem fog megállni egy darabig. Egy-két napig még el is tarthat, bár gyengül, és már nem lesznek olyan nagy mozgások, aztán ki tudja, akár fordulhat is, bármi lehet. De amikor így elkezdett száguldani, hidegvérrel piramis építésbe kellett volna gondolkodnom. Sebaj, legközelebb. Lassan, de biztosan tanulok.

Aki nem tudná a piramis építés során az első jó pozíciónyitás után az újabb nyitási jelekre újabb és újabb pozíciókat nyitunk, feljebb húzva a stop szintet is, 2-3 nyitás után a stopnak már olyan szinten kell lennie, hogy kistoppolódás esetén is a pozíció nullában, vagy minimális pluszban záródjon. Így egy trendre (legyen az 1-2 napos vagy éves akár)úgy fel lehet ülni, hogy az elején kis kockázatot vállalunk, mégis sokat nyerünk, amennyiben jó volt az elgondolásunk, és tényleg trendről van szó.

Csak az ember általában úgy van vele, hogy jobb a kis nyerő, mint kockáztatni azt. De ilyen logikával hosszú távon valószínűleg vesztésre vagyunk ítélve. Meg kell adni magunknak az esélyt, hogy nagyokat nyerjünk, kockáztatva ezzel a kis nyereségeket.

süti beállítások módosítása