Korábbi bejegyzésekben írtam, hogy szerintem nagyon fontos figyelni a tőzsdei hangulatot, hogy megállapítsuk, hogy milyen irányba mehet a piac. Pesszimista hangulat emelkedést sejtethet, mivel sokan ülnek eladási pozícióban, és már kevés új eladó érkezik a piacra, ellentétes logikával pedig a túlzott optimizmus csökkenést sejtethet. Ezzel valószínűleg sokaknak nem mondtam újdonságot.
Ezzel kapcsolatban most pattant ki belőlem egy gondolat. Mégpedig az, hogy a sok negatívum miatt egyfajta általános pesszimista hangulat uralkodik. Főleg az európai, amerikai, japán, vagyis a fejlett államok adósságválságára gondolok, amit úgy hangoztatnak manapság, mintha Démoklész kardjaként lebegne fölöttünk, és előbb-utóbb majd nagy bajt fog okozni. Inkább utóbb ez lehetséges is, de addig, amíg ezt el tudják kerülni a nagy államok, alacsony kamatokkal, jegybanki állampapír vásárlásokkal, egymás támogatásával (lásd Japán és Kína múlt heti bejelentését, hogy európai államkötvényeket fognak venni), addig ezt szerintem a végsőkig el lehet odázni. És egy idő után még úgy is fog tűnni, hogy tényleg nincs semmi probléma, úgyis kimentik magukat és egymást a nagy államok. Majd ha ez eljön, akkor dőlhet a dominó, és abból nagyobb baj is lehet. De ez szerintem még odébb van. Évekig, akár évtizedekig is tarthat, amíg eljuthatunk idáig (az USA államadósságáról már a 80-as években azt mondták, hogy hatalmas, és visszafizethetetlen). Szóval a részvénypiacokon én most long párti lettem, de a konrét piacot, részvényt, vagy szektort még ki kell választanom. Devizapiacon pedig európárti vagyok. Egy recoveringből, fellendülésből az euró jöhet ki a legjobban szerintem.